Egy nap, ami úgy volt tökéletes, hogy nem volt tökéletes! :)
Aki korán indul (talán) időben érkezik. Ezzel a mottóval és „Moha bácsival” már reggel 6-kor Budakalász felé vettük az irányt. A „csodálatos” GPS úgy határozott, hogy nem árthat egy kis kirándulás, így a Pilisben felvitt minket a hegyre… Aztán lejövet Szentendrén találtuk magunkat… „Szép ez a hely, de mi minek vagyunk itt?!” :) Ráadásul az „Érkezés a célhoz.” elhangzásakor egy rakat építőanyag mellett parkoltunk. „Ilyen gyorsak lettünk volna, hogy még fel sem épült a Sportcsarnok?!” A telefonos segítségkérést követően aztán kicsit megkésve érkeztünk Sefirah workshopjára. De szerencsére éppen csak a bemelegítésről maradtunk le, az első koreográfia részlet tanulásába már volt alkalmunk becsatlakozni. Először egy nagyon izgalmas és lendületes koreográfiába tekinthettünk bele, majd a tangó-hastánc mozdulataival ismerkedtünk, az óra végén pedig ízelítőt kaptunk a legyezőfátyollal történő tánc szépségeiből. Végre újra éreztük a hastánc tanulás kihívásait! Jó táncostól tanulni öröm!
Következő oktatónknak Novák Vikit választottuk. Viki nőcis, mosolygós, szertelen és lelkes volt, ahogy azt már korábban megszoktuk Tőle… :) Ezúttal sem okozott Nekünk csalódást! Nem az előzetesen elképzelt forgatókönyvhöz tartotta magát, hanem igazodott a csoport igényeihez. Mindent elmagyarázott, kérdés nem maradt megválaszolatlan. Kudarcélménnyel senki nem távozott a foglalkozásról!
Három óra intenzív tánc után direkt jól esett, hogy Mahasti workshopja, melynek címe „Dobd fel a dobszólódat showelemekkel!” elméleti résszel kezdődött. Sok hasznos információt vetettünk papírra, majd belefogtunk egy duóra írt dobszóló tanulásába. Itt örömünkre visszaköszönt egy korábban született ötletünk, így nagy beleéléssel „pofozkodtunk”. :) Na jó, nem szó szerint, de tényleg úgy nézett ki! Jól éreztük magunkat Mahastival is!
A Réz Színpadon történő megjelenésünk előtt sajnos már csak kevés idő maradt a kiállítók sátrainak megtekintésére, ahová már Piri barátnőnk is elkísért minket. Itt jegyezzük meg, hogy Piri írta a programot honlapunk galériájához! Szerintünk szuper lett! :)
Gyors átöltözés, smink, ékszerek, némi próbálkozás a fél napos táncolástól szétzilált hajunk rendbetételére (kevés siker), aztán irány a „színpad”. A körülmények nem kedveztek az általunk választott számokban való elmélyedésnek, így szereplésünket nem fogjuk a kedvenceink közé sorolni… Piri ezúttal arról is gondoskodott, hogy az általa szerkesztett galériánkba új fotók is kerülhessenek. És még arról is, hogy ne maradjunk éhen a sok tánc után! Saját sütésű zsemlével kínált Bennünket. Nyamm, de finom volt!
Hazafelé kicseleztük „Moha Bácsit”, nem voltunk hajlandóak felmenni a hegyre! Egy idő után éreztük is a szemrehányást a hangjában, ahogy ismételgette „Újratervezés”! De aztán megadta magát makacsságunk láttán.
Fáradtan mégis feltöltődve érkeztünk haza. Ott leszünk jövőre is!